2014. január 18., szombat

Finomfőzelék feltéttel

Az üzemi konyhán nagy volt a sürgés-forgás. Nem akárkit vártak ma látogatóba, magát a Nagy Vezért. A fekete-fehér kockás kőpadlón a konyhás nénik úgy mozogtak, mint a bábuk egy sakktáblán.
„A fiú ott feküdt a strand gyepén, szemben a tűző nappal, Krisztina kezét fogva. Hunyt szeme előtt sárga karikák táncoltak, majd a karikákból egy sárga, halott, egykor perzsák lakta város bontakozott ki. A városon túl – tudta – édesvizű patak folyik, és zöld, ismeretlen nevű fák levelei remegnek a nyugati szélben.”
Hajnóczy Péter- A halál kilovagolt Perzsiából
Volt, aki lólépésben, volt, aki haránt és volt, aki csak megfontoltan egyesével lépdelt a kopottas, repedezett padlózaton. A hypó, a rántás és a sülő hús szaga keveredett a balról gáztűzhelyek, jobbról pedig zsíros”fekete” mosogatók övezete helyiségben.

Az ebédlőben az ételkiadó ablak mellett egy palatáblán fehér krétával írva volt olvasható a napi menü. A leves elmosódott volt, a desszert a többszöri áthúzás miatt kuszának tűnt. Csupán a főétel, Finomfőzelék feltéttel volt kristálytisztán olvasható.
A Konyhafőnök is megérkezett időközben, hiszen ellenállhatatlan késztetést érzett arra, hogy személyesen felügyelje a nagy készülődést, hiszen ma illusztris vendég fogja meglátogatni üzemi konyháját. Szürke trapéz szabású öltöny nadrágjának szára úgy repkedett a lábai körül, mintha egy életéért küzdő, szárnyát verdeső madár volna. A nadrághoz tartozó zakót meg sem próbálta felvenni, hiszen szinte bizonyosan nem érte volna körül puhos, bojler testét. Amint meglátta a palatáblán krétával szedett szöveget vörös lett a feje és virsli ujjaival ingerülten letörölte a Finomfőzelék feltéttel szöveget, majd krétaporos kezét határozott mozdulattal beletörölte a kissé hugyfoltos trapéznadrágjába.
Ezt követően berontott a konyhába, felrúgott pár vödröt, félre tolt két konyhás nénit és egy hirtelen mozdulattal, a nyakánál fogva kipenderítette a fiatal szakácsot a konyha mögötti zárt területre.
-          - Mit képzelsz magadról, te kis pondró? Ezzel a proli moslékkal szúrjam ki a Nagy Vezér szemét? Ki akarsz rúgatni? – üvöltötte tajtékzó fejjel és habzó szájjal.
Majd addig ütötte a srácot, amíg az a földre nem rogyott. Azután még a földön fekvő szakácsba kettőt belerúgott, majd le is köpte.
A kis közjáték alatt megérkezett a Nagy Vezér is, teljes kíséretével. Helyet is foglaltak a hosszú vászonterítővel takart, végtelennek tűnő asztalsoron. A konyhafőnök letörölte homlokáról az izzadtságot, lemosta a kezéről a szakács vérét, majd az ebédlőbe lépve széttárt karokkal üdvözölte a Nagy Vezért.
-         -  Legyél üdvözölve, drága barátom! – szólt a Nagy Vezér, majd érdeklődve, fürkészőn folytatta. - Remélem, van még nálatok abból a mennyei finomfőzelékből, feltéttel, amit annyira szerettem gyerekkoromban?
-          - Hát az csak természetes Nagy Vezér! Csak neked készíttettem a legjobb szakácsunkkal. – válaszolt a bojlertestű konyhafőnök és letörölte gyöngyöző homlokáról a verítéket.
-           - Krisztina! – kiáltotta, és buzgón intett a konyhásoknak, akik villámgyorsan szervírozni kezdték a napi menü főételét, a Finomfőzeléket feltéttel.
Közben hátul a konyha mögötti zárt részben a fiatal szakács vért köpött a macskakővel borított gépkocsi beállóra.

F.F

Akinek előbb tapsolt állva New York, mint Budapest

Pályakezdése harmincéves jubileumát ünnepelte kedden Amneris szerepében Komlósi Ildikó az Erkel Színházban. (A Magyar Nemzet január 17-i, pénteki számában megjelent interjú bővebb változata.)
− Kedd este állva tapsolt önnek a közönség.
− Évekig fogok ebből az estéből táplálkozni. Szeretetárban úsztam, és úgy éreztem, odaadtam mindent, ami csak a lelkemben, a szívemben volt. Nekem sokkal előbb tapsolt állva az egész New York-i Metropolitan, mint az Erkel Színház, viszont az, hogy itthon ünnepelhettem, számomra a legfontosabb.

− Hosszú ideig itthon nem is lehetett hallani.
− Igen, miután férjhez mentem Olaszországba és ki is költöztünk, azután ritkán hívtak. Ha hívtak, olyan későn, hogy már az évekkel előbb aláírt szerződésemet nem tudtam lemondani. Aztán lassan-lassan megkaptam itthon is a lehetőséget, hogy megmutassam, miért van ilyen nagyon tele a naptáram. De a kedd este után szállok, repülök a boldogságtól! 
− Pályájának melyik pillanata volt a legmeghatározóbb?
− Elébe mennék a harminc évnek: amikor tizenhat évesen a Szegedi Színházban hallottam Berdál Valériát Mimi szerepét énekelni. Akkor valami olyat éreztem, hogy enélkül nem tudok élni, és fenntartom, amit kedden mondtam az Erkel színpadán a közönségnek, Ókovács Szilveszter főigazgató úr szavai után: úgy nézzenek rám, mint egy jó harmincasra, mert az én életem akkor kezdődött, amikor elkezdtem énekelni. 
− Ki indította el az énekesi pályán?
− Berdál Valéria, aki tényleg meghatározó egyéniség volt az életemben, szinte a nevelt lányának tekintett. Habzsoltam nála a dalokat, áriákat, amit csak lehetett. Hatéves koromtól jártam zeneiskolába, zeneileg teljesen felkészült voltam, de az opera- vagy dalirodalmat egyáltalán nem ismertem, és amikor én hozzá kerültem, teljes energiámmal faltam a kottákat, szinte szó szerint papírostul. Másik nagy segítségem az édesanyám volt. Én ugyanis szó szerint megszöktem otthonról, hogy énekelhessek, és ebben ő segített. 
− Nem engedte az édesapja, hogy énekesnek készüljön?
− Nem. Ez a pálya nincs bebiztosítva, és nagyon féltett, aztán persze később ő lett a legbüszkébb édesapa. Akkor viszont tiltotta, én pedig tűzön-vízen át küzdöttem, és kitartottam a célom mellett. Anyukám megértette, hogy azzal a belső vággyal, amit érzek, nincs mit tenni, és azt mondta, hogy „menj, fiam”. Most nyolcvannyolc éves, ott volt a keddi előadáson. Ezt az örömet megadni egy édesanyának, aki mindvégig ott volt mellettem, nagy ajándék számomra.
− Nem kis bátorság kellett otthonról elszökni, de az sem lehetett könnyű, amikor külföldre került.
− Szerencsés voltam a versenyekkel. Annyira élveztem a színpadot, hogy bármennyire izgultam, ami a lelkemben volt, mindig átjött, ha nem is volt hibátlan technikailag. Az, hogy megnyertem a Pavarotti-versenyt, elindított Amerikában is. Utána persze jöttek a nehézségek, elhagyott a fiatalos elán, technikai nehézségekkel küzdöttem, közben megszületett a fiam, és rájöttem, hogy ha most nem tanulok meg énekelni, akkor nagyon nagy bajok lesznek. Ezt tudatosan elhatároztam, fél évre lemondtam mindent, és egy római énektanárral, Mirella Paruttóval megalapoztuk a következő tíz év karrierjét. Szülés után ráadásul mindenünk változik, nagyobbodott a hangom is. Utána nem énekeltem többet a Rózsalovagot, pedig nagyon szerettem, „a” szerepem volt, a legnagyobb művészekkel énekeltem, rengeteg előadásban, mindenütt a világban. Sajnáltam nagyon.
 − Cserébe viszont új szerepek találták meg…
− Igen. Kinyílt egy másik világ. Mindig emocionális voltam mint énekes, és ebben a repertoárban rögtön megtaláltam önmagam. A féléves szünet után a Santuzzával kezdtem.  
− Amneris szerepe viszont végigkísérte.
− 1984. január 13-án aláírtam a szerződést az operaházzal, és még abban az évben Amnerisszel diplomáztam. Meg is kaptam később a szerepet, talán három év múlva, de három előadás után visszaadtam. Akkor huszonnyolc éves voltam, és csak negyvenkét évesen nyúltam hozzá újra, akkor már Pappanóval.  
− Úgy érezte, meg kell érni a szerepre?
− Nem voltam született drámai mezzo, meg kellett várni, míg beérik a hangom.  
− Sokszor utasított vissza szerepet?
− Mindig féltem, hogy esetleg megharagszanak érte, de tudtam, az ilyesmit be kell vállalni ahhoz, hogy ne menjen tönkre az ember hangja. Zubin Mehta például könyörgött azért, hogy a firenzei Maggio Musicaléban énekeljem el a Lady Machbetet, én viszont tudtam, hogy van egy olyan regisztere a szerepnek, amelyet, ha csak egy kicsit is megbetegszem, már nehezen fogok bírni. Ezekre mindig figyeltem. Két szerepet utasítottam vissza: az első a Dorabella volt a New York-i Metropolitanben (MET),a második Domingóval a Dalila. Azt pedig azért, mert nem lett volna rá zenekari próbám, és anélkül nem szerettem volna színpadra lépni. Én pontosan egy évet készültem Az árnyék nélküli asszonyra is, ami tavaly ment a MET-ben, húzások nélkül négy óra nyolc perc volt. Az évek során rájöttem, hogy a felkészültségemre és a befektetett munkámra mindig számíthatok. Igyekeztem ezt az utat követni, és a pályám, ha lassan is, de mindig emelkedett. Még most is, hiszen visszahívtak a MET-be. 
− Melyik az a szerep, amelyik most különösen fontos önnek?
− Amneris. Az Aidát nem véletlenül tartják az operák operájának, valóban az is. Számomra az operairodalom legőszintébb kitárulkozására lehetőséget adó szerepe az Amneris, főleg a 4. felvonásban. Ha lehetne, személyesen köszönném meg Verdinek. Minden egyes alkalommal belehalok, feltöltődöm, megküzdöm a szerepért, és mégis ez a legnagyobb élvezet, amit énekesként megkaphatok. Rengeteg szép szerep van, imádom például a verizmust is. Verdit énekelni azonban az egyik legnehezebb dolog, a kíséret valóban csak kíséret, és a hangi tisztaság, valamint az érzelmi mélység az, ami igazából számít. Nem szeretem a csak hangi produkciókat, bár imádom a gyönyörű orgánumokat, mégis azokkal a produkciókkal tudok igazán azonosulni, ahol a hang, mint egy itatóspapír, átitatódik érzelemmel és értelemmel. A másik zeneszerző, aki nagyon fontos számomra, Richard Strauss. Ő is velem van pályám kezdete óta.

 − Mivel tölti a következő időszakot?
− Berlinben éneklem a Trójaiakat, aztán hazajövök, itthon kezdem próbálni Az árnyék nélküli asszonyt. Ez alatt a periódus alatt a fiam érettségizik, így boldog vagyok, hogy itthon lehetek mellette. A veronai Arenában Amneris és Carmen szerepében lépek fel ezen a nyáron is. Sanghajban elkészült az új koncertterem, ott Mahler II. szimfóniájában énekelek René Fleminggel. Az év utolsó hónapjait Szentpétervárott töltöm, ahol debütálok Azucena szerepében. Egy BBC-turnéra indulok januárban Verdi Requiemjével, majd ismét Budapest, Friccát éneklem A Rajna kincsében.  
− Meddig tervezi, hogy színpadon marad?
− Kedden egy pillanatra úgy éreztem, ez olyan csodálatos, hogy most itt kellene abbahagyni. Ugyanakkor viszont tudom, sajnálnám, hogy nem adtam magamnak több lehetőséget. Addig énekelek, amíg még meg tudok újulni, és magam számára is tudok újat mutatni.

mno.hu - KIss Eszter Veronika

Bánffy-emlékév a Színháztörténeti Múzeumban

Bánffy Miklós szerteágazó munkásságáról rendeztek konferenciát pénteken, az író, politikus, színházi rendező születésének 140. évfordulójára meghirdetett emlékév nyitányaként az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.
Emléktábla-avatás, kiállítás és további konferencia is szerepel a Bánffy Miklós-emlékév programtervei között, amelyek még további egyeztetésre és szervezésre várnak - mondta el Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja a pénteki konferencián. Hozzátette: az emlékév egyik célja a román közönséggel is megismertetni Bánffy Miklós tevékenységét, egyebek mellett Bánffy írásainak románra fordításával. A tervek között szerepel az Erdélyi történet trilógia megjelentetése is román nyelven.

A pénteki tanácskozás első részében a művészet és inspiráció témakörében hangzottak el előadások, a másodikban pedig Bánffy Miklós (1874-1950) műveinek nemzetközi recepciójáról és kiadásairól volt szó. A konferencián Piers Russell-Cobb, a londoni Arcadia kiadó vezető menedzsere a Bánffy-életmű kiadására vonatkozó eddigi tapasztalatait és jövőbeli terveit ismertette. Albert Mária, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem munkatársa Bánffy Miklós romániai fogadtatásáról, Jaap Scholten író Bánffy Miklós hollandiai recepciójáról szólt.
A konferenciát zártkörű kerekasztal-beszélgetés követte a Bajor Gizi Színészmúzeumban többek között a kiadási tervekről és egy Bánffy-kutatócsoport megalakításáról.
Bánffy Miklós gróf 1912 és 1917 között a budapesti Nemzeti Színház és az operaház intendánsaként támogatta Bartók Béla színpadi műveinek bemutatását, a darab díszleteit és jelmezeit is ő tervezte. Ő szerkesztette az Erdélyi Lapokat, 1916-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett, majd Bethlen Istvánnal és Jancsó Benedekkel 1918 novemberében megalakította a budapesti Székely Nemzeti Tanácsot. Bánffy Miklós 1921 áprilisától 1922 végéig a Bethlen-kormány külügyminisztere és egy ideig kisebbségügyi minisztere volt.

 Az Erdélyi történet című nagyszabású trilógiája - Megszámláltattál… (1934), És híjával találtattál… (1937), Darabokra szaggattatol… (1940) - az erdélyi arisztokrácia sorsát, világának széthullását ábrázolja. Művét sokáig agyonhallgatták, csak évtizedek után fedezték fel újra, első megjelenése után hat évtizeddel fordították le angolra, spanyolra és németre.

MTI

2014. január 15., szerda

Tűzfal

Kellemes, lágy szellő mozgatta a fák lombjait. A tisztáson, az erdő felől különféle madarak éneke hallatszott és az andalító levendulabokrok illata pazar módon egészítette ki a friss, gyorsfolyású patak mohás, üde illatát.
A tűzfal, mint egy seb, úgy éktelenkedett a természet eme zavarba ejtően gyönyörű alkotásának mértani közepén. Frissen fehérre meszelt, érdes felületének látványa bántotta az emberi szemet. Volt valami megmagyarázhatatlanul nyugtalanító ebben a tűzfalban. Teljesen élettelennek, komornak tűnt, mindössze egy-egy szaporaléptű gyík napozott az Idő úr által erősen kikezdett tetején.

 Goran Gorlukovic lassú léptekkel haladt mezítláb a fűben a kivégzőosztag előtt. Érezte a dús, lágy fű puhaságát és a levendulabokrok illatát. Amikor a tűzfalhoz értek egy katona bekötötte a fekete hajú, szemmel láthatóan elcsigázott férfi szemét, majd hátralépett az addigra mértani sorba rendeződött osztaggal egy vonalba.
Tűz! – szólt a parancs.  
Egy fénytörésnyi pillanatra tájképpé merevedett az álomvilág és a természet csodái elhomályosodtak. Goran Gorlukovic összeesett és a tűzfalra fröccsenő vér és agyvelő maradékok folyni kezdtek lefelé a frissen meszelt felületen. A fák közül felrebbenő madarak beárnyékolták egy szemvillanás erejéig a nap fényét, de végül a levendulabokrok illata felülírta a puskapor és a vér karcos esszenciáját.

Megsárgult oldalak  Felhévizy Félix kiadatlan novelláskötetéből

Új helyre költözött a Cseh Tamás Archívum

A jövő szerdán nyílik a budai Várban, az Úri utcai hajdani Mailáth-palotában a Cseh Tamás Archívum. Az eddig az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) által gondozott gyűjtemény új otthona a Magyar Nemzeti Levéltár egyik épülete.
A fenntartó minisztérium támogatása tette lehetővé, hogy az archívum méltó helyet kapjon. Tavaly ősszel Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója és Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúráért felelős államtitkára jelölte ki az alakuló új gyűjtemény működési helyéül a palota első és második emeletének üres épületrészét - tájékoztatta a Magyar Nemzeti Levéltár szerdán az MTI-t.

 A folyamatosan romló állagú szobák műemléki szempontokat figyelembe vevő felújítása után január 22-én, Cseh Tamás 71. születésnapján megújult környezetben várja munkatársait és az ide látogató kutatókat. Az archívumot Halász János nyitja meg. A Cseh Tamás Archívum a jövőben átveszi, őrzi, nyilvántartja, kezeli és feldolgozza a névadó életművéhez kapcsolódó magániratokat és tárgyakat, gondoskodik az állományvédelmi feladatok ellátásáról, elvégzi az iratanyag és a kapcsolódó dokumentumok, életútinterjúk tudományos feldolgozását és közzétételét. A korszerű feltételek lehetővé teszik, hogy az archívum a hagyaték tárgyi emlékeit is gyűjtse, és folytatódjék az OSZK Történeti Interjúk Tárában elkezdett digitalizálási munka –  szerepel a közleményben.

Mint írták, Cseh Tamás és állandó szövegírója, Bereményi Géza munkássága, személyisége szimbolikus vonatkozási pont, hogy az új nemzedékek számára felmutassák a kádári korszak ellentmondásait és következményeit, így az intézmény a későbbiekben egy meghatározó súlyú, interdiszciplináris szakmai műhely lehetőségét is magában hordozza.

Az OSZK 2011-ben jelentette be, hogy a 2009-ben elhunyt Cseh Tamás dalainak keletkezés-történetéhez kapcsolódó tárgyi emlékekből, írásos, képi, film- és hangdokumentumokból álló archívum gyűjtésébe kezdett.
A Cseh Tamás Archívum vezetője Hanák Gábor történész-filmrendező, aki az OSZK Történeti Interjúk Tárának címzetes igazgatójaként eddig is a gyűjtés főszervezője volt Bereményi Géza, valamint Császár Bíró Éva, Cseh Tamás özvegye és mások közreműködésével. „Az alapítvány alapvető célja, hogy megőrizze Cseh Tamás munkásságát, folytassa az OSZK által elkezdett gyűjtést, gyűjtse a hozzá kapcsolódó valamennyi fellelhető dokumentumot, hang- és képanyagot. Ez nagyon fontos feladat, mert ezek szerves részei a korszaknak, a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas éveknek, meg kell mutatni a mai fiataloknak, és ha nem lenne archívum, a darabok tíz-húsz év múlva esetleg eltűnnének” – fogalmazott egy évvel ezelőtt az azóta elhunyt Zumbok Ferenc, a Várnegyed megújításáért felelős kormánybiztos az MTI-nek.

Cseh Tamás születésének 71. évfordulóján, január 22-én este Szevasz Tamás! címmel emlékkoncertet tartanak pályatársai a Kolibri Színházban; fellépnek az előadóművész egykori zenésztársai, az Ad Libitum együttes tagjai, valamint Másik János. A Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, előadóművész 2009. augusztus 7-én Budapesten hunyt el. 1970 körül kezdett dalokat írni, alkotótársa Bereményi Géza író, filmrendező lett, egy kivételével ő írta valamennyi Cseh Tamás-lemez szövegét: négy évtized közös munkájának eredménye mintegy húsz album és tucatnyi est. Munkásságát 1993-ban Liszt Ferenc-díjjal ismerték el, 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Idén szeptembertől bronzszobor őrzi emlékét a Gellért téren.
(Ajánlókép: P. Szathmáry István grafikája)

MTI

Újra együtt a két Beatles-tag

Paul McCartney és Ringo Starr, az egykori Beatles tagjai is fellépnek a Grammy-díjkiosztó gálán az amerikai Hanglemez Akadémia keddi bejelentése szerint. Két nappal a gála után Beatles-emlékkoncertet ad az Eurythmics.

 Nem csak a január 26-ai gálán jut kiemelt szerephez az egykori sikerzenekar. Előtte való nap tüntetik ki a Beatlest az akadémia életműdíjával (Special Merit). Január 27-én pedig szintén a Beatles áll egy különleges előadás központjában: összeáll a Eurythmics brit popduó egy Beatles-emlékkoncert erejéig, amelyet a gombafejűek egyesült államokbeli bemutatkozásának 50. évfordulója alkalmából rendeznek.

Az újra összeállt Eurythmics brit popduó Los Angelesben, a Kongresszusi Központban szólaltatja meg újra a Beatles-slágereket. A The Night that Changed America: A Grammy Salute to The Beatles című koncertet február 9-én fogja vetíteni a CBS televízió, pontosan 50 évvel azután, hogy a Beatles bemutatkozott az Egyesült Államok közönségének a The Ed Sullivan Show című televíziós műsorban.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az Annie Lennox és Dave Stewart alkotta duó mely Beatles-slágereket adja majd elő, és azt sem, hogy a koncerten részt vesz-e majd a két egykori Beatles-tag. A fellépők teljes névsorát csak később hozzák nyilvánosságra, az azonban tudható, hogy John Mayer és Keith Urban a Don't Let Me Down című számot, míg Alicia Keys és John Legend a Let It Be című slágert fogják közösen előadni. A koncerten a Maroon 5 is színpadra lép. A Grammy-díjas Eurythmics 1981-ben jelentette meg első albumát és azóta több mint 75 millió lemezt adott el. A csapat 1990-ben oszlott fel, de 1999-ben rövid időre újra összeállt.
Paul McCartney-t többek között a legjobb rockzene és a legjobb koncertfilm (music video) kategóriában jelölték a Grammy-díjra. Az 56. Grammy-díjátadót Los Angelesben tartják, a legtöbb, kilenc jelölést Jay Z rapper kapta. Őt követi Justin Timberlake, Kendrick Lamar, Pharrell Williams és a Macklemore & Ryan Lewis rapduó hét-hét jelöléssel. A ceremónián fellép még Katy Perry, Pharrell Williams, Lang Lang zongoraművész, a Metallica és Stevie Wonder is.

rKissNelli - mno.hu

2014. január 14., kedd

Londoni csúcskiállítás: így lett Kína nagyhatalom

A XV. század első felében, a Ming-dinasztia aranykorában vált Kína nagyhatalommá. A British Museum most beharangozott tárlata ezt a korszakot fogja bemutatni, s máris az őszi szezon csúcsaként emlegetik a brit lapok.
A kelet-ázsiai ország mintegy 600 évvel ezelőtti, alig ismert aranykorának szentelt első nagyszabású kiállítás számos meglepetést tartogat a látogatóknak, köztük a világ első enciklopédiáját és a császári minigolf egy változatát, valamint választ ad a kérdésre, hogy miként kerültek zsiráfok a Peking szívében található Tiltott Városba.

 A zsiráfok Afrikából származtak és a császárnak szánt ajándékként érkeztek a Tiltott Városba − magyarázta Craig Clunas professzor, a British Museum kiállításának társkurátora. Hozzátette, az egyik állat azonban különös módon Bengália szultánjának személyes ajándéka volt. „Nos, ha az embernek van némi fogalma az állatok világáról, akkor tudja, hogy Bengáliában nincsenek zsiráfok és soha nem is voltak” − mondta Clunas.
A szakember szerint, bárhogy legyen is, az állatok mindenesetre odakerültek, kiváló bizonyítékaként annak, hogy Kína milyen kiterjedt kapcsolatokat ápolt a XV. század első felében. Az 1400–1450 közötti időszakot felölő tárlat egy rendkívül dinamikus és kulturális szempontból termékeny korszakot mutat be, amikor Pekingbe helyezték a Ming-fővárost, és megszülettek az ország mai határai.
„Kína ebben az időszakban vált nagyhatalommá. Az ország történelmének olyan rendkívül fontos időszakáról van szó, amelyet alig ismernek Kína határain kívül. Reményeink szerint ez a tárlat a korszak egy teljesen új történetét meséli el” − mondta Jessica Harrison-Hall társkurátor.

Futball és golf a XV. században?

A szakember szerint ez nem csupán a nagy felfedezések időszaka volt Kína életében − Afrikába és az Indiai-óceánon keresztül vezető kereskedelmi útvonalakkal −, hanem a más országok felé való nyitásé is. Mindezt pedig egy olyan multikulturális császári udvar bizonyítja, ahol könnyedén belebotolhatott az ember egy iráni csillagászba, egy vietnami mérnökbe vagy egy japán fegyverszakértőbe.
A Ming-dinasztia első császára arra használta 26 fiát, hogy regionális udvarok megteremtése révén biztosítsa be az ország folyóit és határait. A tárlaton olyan leletek is szerepelnek, amelyeket a közelmúltban tártak fel ezekben a hercegi udvarokban. A látogatók emellett festett képeket láthatnak a golfhoz és futballhoz hasonló sportot űző császári elit csapatokról.
Az ősztől látható tárgyakat tíz kínai és 21 másik intézménytől kapott kölcsön a londoni múzeum. A British Library a világ első enciklopédiájának nyolc kötetével járul hozzá a tárlathoz: a császárnak készített gyűjteményben a babételek receptjeitől kezdve a holttestek felöltöztetésére vonatkozó instrukciókig szinte minden megtalálható.
A Ming: 50 years that changed China (Ming: 50 év, amely megváltoztatta Kínát) című tárlatnak a múzeum új Sainsbury kiállítóterme fog otthont adni. Az érdeklődők szeptember 18. és 2015. január 5. között kereshetik fel a kiállítást − adta hírül a The Guardian című brit napilap internetes kiadása.
(Fotó: Europress/Getty/Dan Kitwood)

MTI

A Muzsikás együttesről készített műsort a BBC

A Muzsikás együttes megalakulásának 40. évfordulója alkalmából a BBC 4. csatornája műsort készített, amelyet hétfőn délután sugárzott.
Lemezeink angliai megjelenését és londoni koncertjeinket eddig is számon tartotta a BBC és gyakran meghívott minket valamelyik stúdiójába zenélni, beszélgetni. Legutóbb a Muzsikás Nagy-Britanniában kiadott Fly Bird Fly című albumunk kapcsán készítettek velünk műsort – nyilatkozta Hamar Dániel, az együttes vezetője.

 A mostani műsor felvétele november végén készült, Budapesten több napot töltött a Muzsikással Simon Broughton, a Songlines Magazin főszerkesztője, a magyar népzene szakértője, egyben rajongója, aki a kezdetektől nyomon követi a zenekar pályáját és megszólalt Tóth Péter Pál Muzsikás történet című filmjében is.
Hamar Dániel elmondta: Simon Broughton az interjúk mellett ellátogatott Muzsikás-koncertre, a zenekar gyermektáncházába és a rendhagyó iskolai énekóráikra is kíváncsi volt.
„Fontosnak tartottuk megmutatni, hogy az, amit mi annak idején elkezdtünk, a Fonó Budai Zeneházban immár 18 éve példaértékűen folytatódik” – tette hozzá a bőgős.
Mint felidézte, a Muzsikás Bartók-albuma a World Music Charts Europe (WMCE) listáján 1999 áprilisában második lett, majd az éves listán is benne volt az első húszban, alig néhány európai előadó mellett. Az első helyeket Kuba, Mali, Szenegál, Nigéria zenéje foglalta el – akárcsak manapság, 15 évvel később, ám az elmúlt időszakban Lajkó Félix és a Buda Folk Band is e lista élmezőnyébe került.
Hamar Dániel elmondta, hogy annak idején Londonban kerültek kapcsolatba Joe Boyd zenei producerrel, aki később a Muzsikás-lemezeket kiadta és világszerte forgalmazta.
„Ő, valamint Kate Flatt koreográfus, aki a Muzsikás zenéjére alkotott egy egész estét betöltő kortárs táncdarabot, szintén megszólalt a BBC műsorában. A komolyzenészekkel az együttműködésünk Belgiumban indult a Flamand fesztiválon, amelyre öt egymást követő évben kaptunk meghívást. Azóta sok neves klasszikus zenésszel koncerteztünk együtt, felléptünk a leghíresebb előadótermekben” – fejtette ki a zenekarvezető.
A BBC4 hétfői műsorát a The Telegraph is kiemelt programként ajánlotta a BBC műsorai között.
Hamar Dániel beszámolt arról is, hogy a Muzsikás tavasszal a hazai koncertek mellett Svájcba és Japánba készül.
(Fotó: Kása Béla/muzsikas.hu)

MTI

Ilyen volt 2013 az irodalom tükrében

Az irodalom tavaly leginkább arról szólt, amiről minden évben kellene: a szerzőkről, a könyvekről és az olvasóról. Jelentős botrányok nélkül zártuk le az évet, amely több kiváló kötetnek és számos váratlan, de örömteli fejleménynek köszönhetően emlékezetesre sikerült. Megünnepeltük a száz éve született Weöres Sándort és a 150 éve világra jött Gárdonyi Gézát, felköszöntöttünk számos kiváló szerzőt, szorítottunk egy újabb magyar Nobel-díjért, és rengeteg nagyszerű könyvet olvastunk 2013-ban.

 Egy korszakos zseni és egy kitörölhetetlen emlékű alkotó került tavaly az irodalmi élet középpontjába. A Weöres Sándor és Gárdonyi Géza tiszteletére rendezett emlékév programjai a kötelező körökön túl is képesek voltak megidézni az alkotók emlékét. Hogy mást ne mondjunk, Weöresről mozdonyt, Gárdonyiról kisbolygót neveztek el tavaly. De az emlékév kapcsán megjelent többek között korábban sosem látott kézirat, Braille-írással készült kötet, verslemez, hangoskönyv és tanulmánykötetek egész sora. Gárdonyi tiszteletére zeneszerzői pályázatot hirdettek, Weörest drámaversennyel és irodalmi konferenciával is ünnepeltük. A rendezvények országszerte méltó módon tisztelegtek a két alkotó emléke előtt. Weöres Sándorról azonban néhányan sajnos másként is megemlékeztek. A költő csöngei szobrát feldarabolva ellopták, Szombathelyen látható bronz mását pedig kék festékkel öntötték le ismeretlen tettesek.
A fentieknél szerényebb formában ugyan, de az előző esztendőben Jékely Zoltán erdélyi költő, író, műfordító születésének 100., illetve Herczeg Ferenc születésének 150. évfordulójáról is megemlékezett a hivatalos irodalmi élet. Több kiváló kortárs szerző születésnapját is megünnepelhettük tavaly. Oravecz Imre hetvenéves lett, 75. születésnapján köszönthettük Ágh Istvánt, Szilágyi Istvánt és Tandori Dezsőt, nyolcvanéves lett Gergely Ágnes és Konrád György, és betöltötte a 85. életévét Juhász Ferenc. 2013-ban elbúcsúztunk mások mellett a Nobel-díjas ír költőtől, Seamus Heaney-től, az abszurd irodalom egy legnagyobb alakjától, a lengyel Slawomir Mrozektől, valamint Marsall Lászlótól és Bächer Ivántól is.
Huszadik alkalommal rendezték meg tavaly a Budapesti Nemzetközi Könyvvásárt. Az esemény díszvendég országa Olaszország, alkotója pedig a francia Michel Houellebecq volt. A rendezvény (és a meghívott sztárszerző) sok újdonsággal nem szolgált, a látogatói rekord mindenesetre így is megdőlt. Úgy tűnik, a Könyvvásárhoz hasonlóan lassú léptekben újul csak meg a nyár eleji Könyvhét. A központi rendezvény unalmas változatlanságát a vele párhuzamosan futó Margó Feszt, rendhagyó irodalmi fesztivál elevensége tette még látványosabbá. Persze az egyhangúságot könnyen feledtették a friss megjelenések, amelyek között a ponyvától az irodalmi ínyencségekig sok mindent megtalálhattunk. Így még az árvíz és a szeszélyes időjárás sem tántorította el az olvasóközönséget. És ha már fesztiválok, a magyar irodalom Európa-szerte számos jelentős könyvmustrán bemutatkozott. Frankfurttól Moszkváig, Zágrábtól Varsóig több tucat írónkkal és köteteikkel találkozhatott a közönség.

A díjak sem kerülték el alkotóinkat külföldön. Krasznahorkai László, Turczi István, Esterházy Péter és Nádas Péter munkásságát is elismerték a tavalyi évben a határainkon túl. Ami a hazai díjazást illeti, talán ez volt az egyetlen terület, amely botrányoktól volt hangos. Több írószervezet nehezményezte az irodalmi középdíjak odaítélésének gyakorlatát, majd minisztériumi önkényre hivatkozva bojkottálták a jelölő folyamatot. Békésebb események is lezajlottak az irodalmi intézmények háza táján. A Magyar Írószövetség újraválasztotta Szentmártoni Jánost, aki így újabb három évig tölti majd be a tisztséget, és a Fiatal Írók Szövetségének tagjai is bizalmat szavaztak eddig elnöküknek, Kollár Árpádnak.
Mint minden év őszén, tavaly is az irodalmi Nobel-díj körüli felhajtás határozta meg a kulturális közbeszédet. Hazánkban sem volt ez másként, annál is inkább, mert az utolsó pillanatig az esélyesek között emlegették Nádas Pétert, aki már tavalyelőtt is előkelő helyet foglalt el a favoritok listáján, így sokan nem is annyira titokban azt remélték, ez már az ő éve lesz. A díjat végül a kanadai novellista, Alice Munro kapta, a köteteit olvasva egyáltalán nem érdemtelenül.

A díjak sem kerülték el alkotóinkat külföldön. Krasznahorkai László, Turczi István, Esterházy Péter és Nádas Péter munkásságát is elismerték a tavalyi évben a határainkon túl. Ami a hazai díjazást illeti, talán ez volt az egyetlen terület, amely botrányoktól volt hangos. Több írószervezet nehezményezte az irodalmi középdíjak odaítélésének gyakorlatát, majd minisztériumi önkényre hivatkozva bojkottálták a jelölő folyamatot. Békésebb események is lezajlottak az irodalmi intézmények háza táján. A Magyar Írószövetség újraválasztotta Szentmártoni Jánost, aki így újabb három évig tölti majd be a tisztséget, és a Fiatal Írók Szövetségének tagjai is bizalmat szavaztak eddig elnöküknek, Kollár Árpádnak.
Mint minden év őszén, tavaly is az irodalmi Nobel-díj körüli felhajtás határozta meg a kulturális közbeszédet. Hazánkban sem volt ez másként, annál is inkább, mert az utolsó pillanatig az esélyesek között emlegették Nádas Pétert, aki már tavalyelőtt is előkelő helyet foglalt el a favoritok listáján, így sokan nem is annyira titokban azt remélték, ez már az ő éve lesz. A díjat végül a kanadai novellista, Alice Munro kapta, a köteteit olvasva egyáltalán nem érdemtelenül.

A prózában is örömteli újdonságokat dokumentálhattunk. Több olyan kötet is megjelent, amely eddig nem látott színekkel gazdagította a kortárs magyar irodalmat. Kun Árpád Boldog Észak című regénye a cinikusan depressziós hazai hagyományt írta felül egy szívszorítóan pozitív történettel. Akár mágia, akár realizmus, a Boldog Észak az utóbbi idők egyik legjobb munkája. A nagy rejtőzködő, Centauri könyve, a Jégvágó is meglepően új hangon szól. A nyers, sodró lendületű, misztikus történet nyelve szinte előzmények nélküli a magyar irodalomban. Ahogy Kötter Tamás Rablóhalak című novelláskötete sem köthető nagy elődökhöz. Nem véletlen, hogy a magyar felső tízezer viselt dolgait leleplező szövegeket egyből a nagy külföldi szerzők – Houellebecq, Bret Easton Ellis – műveihez hasonlították. Ha már újdonság, nem hagyhatjuk szó nélkül Kiss Noémi magzatprózáját, az Ikeranya című kötetet sem, amely az anya és az újszülöttek kapcsolatának minden rezdülésre érzékeny nyelvét teremtette meg. Bár nem először jelentkezik, így akár már megszokottnak is tekinthetnénk, Kondor Vilmos művei mégis minden alkalommal szolgálnak valamilyen újdonsággal. A másik szárnysegéd című művében a krimit a történelmi kalandregény narratívája váltja, a pergő párbeszédek, és a magával ragadó történetmesélés azonban változatlan.
És ne feledkezzünk el végül a fordításokról sem. Több eddig fájóan hiányzó kötet jelent meg végre magyar nyelven. Vaszilij Grosszman Élet és sors című monumentális munkája a második világháborúba kalauzolja olvasóját, és példátlan bátorsággal leplezi le az egymással szemben álló diktatúrák lényegi azonosságát. Újabb Thomas Pynchon regénynek is örülhettünk: az amerikai posztmodern mester Beépített hiba című művét olvashatjuk immár magyarul is. Roberto Bolano Vad nyomozókja is rendkívül fontos kiadvány, a 2003-ban elhunyt chilei író műve a spanyol nyelvű próza egyik legnagyobb alkotása. Az alkoholizmust irodalommá formáló ösztönös zseni, Charles Bukowski számos munkája olvasható magyarul. Tavaly újra megjelent Posta című regénye, valamint az utolsó éveiben született novelláinak és verseinek gyűjteménye, a Vegyes felvágott. Khaled Hosseini regénye, az És a hegyek visszhangozzák is érdemes a figyelemre a tavalyi termésből, amely igazán elkényeztette az ínyencségekre vágyó olvasókat. A könyvtermést illetően remek évet zártunk, remélhetőleg, idén sem kell alább adni.

 mno.hu - fib

2014. január 12., vasárnap

Szép új világ

A 40-es fehér férfi miután kirabolta a londoni Bank of England egyik fiókját, felvágta az ereit a Heathrow Nemzetközi Repülőtér egyik földszinti WC-jében. 
Eddig a rövid hír a konzervatív Daily Telegraph hetedik oldalának széléről, közvetlenül az állatkertből szökött majompár és a félmeztelenül metrón horgoló nő, szintén rövid története közé ékelve.
...azt, hogy ki volt a férfi, mi vitte rá arra, hogy kiraboljon egy bankot, majd ilyen brutális módon végezzen önmagával, nem derül ki a rendőrségi hírből...

...mint ahogy az sem, hogy a makákó majompár azért került a londoni állatkertbe, mert megelégelte, hogy   Szingapúrban porcelán Shirley Temple maszkban kellett táncolniuk a turisták dollárjaiért. Azt is  jótékony  homály borírja, hogy végül miért szöktek meg az állatkertből...

...és természetesen arról sem tudunk meg semmi információt, hogy miért horgolt meztelenül a metrón, a Daily Telegraph hírmorzsájában szerelő hölgy...

Egyéni tragédiák, jellemrajzolatok, háttér-információk nélkül csak felületes értesülésekhez juthatunk. Sajnos a világ a gyorséttermek után immár, a gyors, könnyen emészthető hírek irányába indult el.
Így egy langyos cheesburger majszolása közben nevetgélhetünk, vagy éppen szörnyülködhetünk mások tragédiáján.
Egyfajta peep-show ez is, egy olyan valóságshow amelyben nem tudhatjuk, hogy éppen mikor leszünk mi is főszereplők egy újság rövid, színes hírei között.
Aldous Huxley az 1931-es Szép új világában az elképzelt jövőt utópisztikusan, egy tradicionális kulturális értékek nélküli, egyfajta hedonista masszának ábrázolja.
Nos Aldous, mára az általad felvázolt utópia egy jelentős része valósággá vált.

Szép új világ!

F.F

Capa-kiállítással zár az olasz–magyar évad

Robert Capa Olaszországban 1943–1944 címmel a világhírű magyar születésű fotográfus Itáliában készült világháborús képeiből nyílik kiállítás péntek este Firenzében az olasz–magyar kulturális évad záróeseményeként.
A tárlatot megnyitó Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken rendkívül sikeresnek értékelte a Martonyi János magyar és Franco Frattini akkori olasz külügyminiszterek által kezdeményezett kulturális évadot.
 Több mint száz kiállítás, koncert, konferencia, filmnap, divatbemutató, gasztronómiai és egyéb rendezvény zajlott Olaszország 17 városában, így Rómában, Milánóban, Firenzében, Nápolyban, Palermóban, Bolognában vagy Padovában – emlékeztetett a miniszter, aki a számos magyarországi esemény közül a Szépművészeti Múzeumban február 16-áig látogatható Caravaggiótól Canalettóig című, „világszínvonalú” kiállítást emelte ki.
Balog Zoltán elmondása szerint az évad sikerét jelzi, hogy az olasz szervezők szívesen folytatnák azt, míg a Magyar Turizmus Zrt. számai a siker egy másik aspektusára világítanak rá: az Olaszországból hazánkba érkezett látogatók száma az utóbbi időszakban 10 százalékkal növekedett. A rendezvény Facebook-oldalára érkezett kattintások nagy száma azt mutatja, hogy sikerült a fiatalok felé is nyitni – fűzte hozzá.
A firenzei Alinari Nemzeti Fotográfiai Múzeumban – Európa legrégibb ilyen intézményében – Robert Capa 1943 és 1944 között készült 78 képéből nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) válogatásában.
Lengyel Beatrix kurátor, az MNM Történeti Fényképtárának vezetője az anyag 2013. szeptemberi római bemutatásakor elmondta: a háborús tudósító 1943 júliusától, a szövetségesek szicíliai partraszállásától a salernói második partraszálláson, majd Nápolyon át Montecassinóig és a Róma környéki, 1944 februári anziói partraszállásig örökítette meg az itáliai háborús hónapokat és a lakosság reagálását az eseményekre.
Ezt az anyagot Olaszországban kiállításon 2013 előtt még nem látták – jegyezte meg a kurátor. A kulturális évad adta a lehetőséget, hogy az MNM anyagából az Olaszországban készült háborús fotókat kiválogassák és kiállításon bemutassák.
Balog Zoltán elmondta, hogy a Firenzében február 23-áig látható kiállítás iránt több más olasz város, többek között Palermo is érdeklődik.

Hatvanöt éves Murakami Haruki

Ma, vasárnap ünnepli hatvanötödik születésnapját a Norvég erdő és a Kafka a tengerparton világhírű japán írója.
Murakami nemzedéke egyik legnépszerűbb és legnagyobb hatású japán írója. Nyugatos orientációja miatt stílusa gyakran kihívást jelent a japán irodalmi élet hagyományosabb irányzatai számára, Nyugaton azonban igazi kultusza alakult ki. Könyveit több mint 40 nyelvre fordították le, sokból filmes és színpadi adaptáció is készült. Saját művek írása mellett amerikai szerzők fordítójaként is elismert.
 Magyarul is megjelent regényei közé tartozik a Világvége és a keményre főtt csodaország, a Norvég erdő, A határtól délre, a naptól nyugatra, a Szputnyik, szívecském!, a Kafka a tengerparton, a háromkötetes 1Q84 (Ezerkülöncszáznyolcvannégy), valamint legújabb, tavaly megjelent műve, A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei.
Murakami írói munkája leírásaképpen egy ház hasonlatát hozta föl tavaly májusban a Kiotói Egyetemen. Mint mondta, az emberek a földszinten és az első emeleten élnek, míg emlékeik a pincében halmozódnak fel. A pince alatt azonban létezik egy feneketlen, sötét világ: ebbe a világba talált lejáratot, innen, a mélyből gyűjti be a történeteket, amelyekből regényeket ír. Az írással „a lelkek hálózatát” szeretné megteremteni – mondta.
„Jobban örülök, ha azt mondja nekem egy olvasóm, nem tudta abbahagyni a nevetést, mintha azt mondaná, hogy a könyvem könnyekre fakasztotta, hiszen míg a bánat valami személyre korlátozott, addig a nevetés megnyitja az emberek szívét. Ezért megpróbálok a munkáimba humort vegyíteni” – fogalmazott az író Kiotóban.
Murakami olykor nem irodalmi témákban is kifejti véleményét. Egy spanyolországi díjátadón például sokakra nagy benyomást tett a fukusimai atomkatasztrófáról szóló beszédével, melyben nyíltan felszólalt az atomenergia használata ellen.
Az író állítólag hajnali 4 órakor kezdi napjait, délig ír, majd sportol. Baseballrajongó és lelkes maratonista hírében áll. Kiotói fellépésén megjegyezte: egészen 85 éves koráig szeretné teljesíteni a 42 kilométeres távot.

MTI