A mezőberényi takarítóbrigádot a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Mezőtúrra viszi ezen a napon a kötelesség.
 |
A
tömény macskapiszok és kandúrvizelet semmihez sem hasonlítható szaga
mindnyájunkat sokként ér a családi házban. A laktéren tizenöt macska
osztozik egy kilencvenéves asszonnyal és a lányával, akik számára a
szokatlan közös kvártély a világ legtermészetesebb dolga.
A helyzet nem egyszerű, az állatfekália az otthon minden szegletében jelen van, még a mikrohullámú sütőbe is befészkelte magát.
A
fürdőszobában elég egy alapos áztatás ahhoz, hogy eltávolítható legyen,
ami nem idevaló. A maradékot vízszívóval gyűjtik össze a takarítók. A
konyhában és a folyosón lévő linóleumot egytárcsás súrológéppel
tisztítják meg azt követően, hogy az ürülék java részét más módszerekhez
folyamodva felszedték. Kivételes alkalom ez, ugyanis általában minden
takarítást – a haláleset utánit is – ózonkezeléssel kezdenek, hiszen az
ózon minden típusú felületet fertőtlenít. Használatának viszont vannak
akadályai: például nem maradhat az épületben élőlény. Sem macska, sem
cserepes virág.
Az első, haláleset utáni takarításukat a visszaúton meséli el Nagy
Attila. A férfi – akinek az otthonát meg kellett szabadítaniuk a
hulladéktól – a lakásban halt meg, ahol egy teljes hétig feküdt holtan.
Ennyi idő elég ahhoz, hogy a nedvek eltávozzanak az emberi szervezetből.
A
test felpuffad, elindul a bomlási folyamat, főként ha meleg van a
helyiségben. Az elhunytat nem keresték, mivel a férfi táppénzen volt
betegség miatt. Utólag derült ki, vérzéses fekélyben halt meg. Ezért is
kell védeni a takarítót, mivel olyan betegségeket is elkaphat, amelyek
egész életen át kínozzák, említi az ügyvezető.
A kellemetlen szag
ellenére a halott férfi szomszédjainak nem tűnt fel, hogy baj van,
hiszen az elmúlt harminc évben senki sem takarított rendszeresen a
lakásában. A lépcsőház már a haláleset előtt egy évvel bűzlött a
hanyagsága miatt, de az állapotára tekintettel nem tettek ellene
feljelentést, pedig a higiéniai előírásokat megszegő hozzáállása a lakók
számára igencsak megnehezítette az együttélést. Mivel gyűjtögető
életmódot folytatott, a takarítóbrigád első lépésben kiürítette a
lakást. Száznyolcvan zsák szemetet szedtek össze a második emeleti,
hatvan négyzetméteres otthonból.
Fél vödör aprópénz
Ez
a munka már az a kategória, amely nem olcsó, jegyzi meg a szakember.
Több százezer forintba, de akár millióba is kerülhet. A profi
takarítókat az elhunyt testvére fogadta fel, akivel sikerült
megegyezniük egy viszonylag kifizethető összegben. Az idős nő azt
mondta, nem kell neki onnan semmi. Ha pénzt találnak, döntsék el, hogy
elteszik, vagy megtartják. Kivéve ha találnak húszmillió forintot. Akkor
azért beszélgessenek el vele, mielőtt zsebre vágják. Végül fél vödör
aprópénz gyűlt össze. Ezt betették a fertőtlenítőbe, majd átadták az
asszonynak.
Egy másik vidéki lakásban szintén elmaradt az elmúlt húsz
évben a takarítás. Itt ezrével szaladgáltak a csótányok. Mivel a
kártevőirtáshoz végzettség szükséges, a takarítócég nem foglalkozott a
rovarok vegyszeres pusztításával. Az élősködőket bezsákolták, és
bekerültek a házhoz rendelt konténerbe. Emellett megszámlálhatatlan üres
sörösdoboz, eszméletlen mennyiségű cigarettacsikk, használt
egészségügyi tampon és betét hevert szanaszét az elhunyt nő otthonában.
–
Arra gondoltam, hogy felkeresek egy televíziócsatornát, mivel az
emberek imádnak borzongani, megbotránkozni. Persze a képernyőn nem is
annyira tragikus szembesülni a valósággal, mint élőben. Erre mondta a
kolléganőm, akit magunkkal vittünk, hogy hiába készített volna képeket, a
fotók látványvilága közelében sincs annak, mint amikor az ember topog,
jön-megy az élő csótányokon – részletezi riportalanyom.
– Azt a szagot nem lehet szavakkal jellemezni! Nem olyan, mint a záptojásnak vagy a romlott húsnak a szaga. Annál ezerszer büdösebb! A maszkjainkat mentolos lóbalzsammal kentük be, hogy ne érezzünk semmit, de hiába – teszi hozzá Domokos Imre ügyvezető-helyettes, aki maga is takarít, akárcsak a felettese.
– Hazaérve ruha, cipő kint maradt, egyből berohantunk a mosdóba, a forró zuhany alá. Másnap még egyszer átnéztünk mindent, nehogy a fel nem használt zsákokból előbújjon valami nem kívánt dolog
– egészíti ki Nagy Attila.
– Ki vállalkozik ilyen takarításra? – fordulok mindkettőjükhöz.
–
Erre szokták mondani, hogy van az a pénz! A takarításnak is különböző
szintjei léteznek. A csótányos házban mi a szanálási, helyreállítási
szintet tűztük ki célul, és azt el is értük. Van ennél rosszabb is. Van
halálos és életveszélyes szint is, mint például atomreaktorban
takarítani. Mi ezt nem fogjuk csinálni! – fogalmaz az ügyvezető.
Porszívózás a magasban
Pszichológiai
vizsgálatok szerint a gyűjtögető, maguk körül oktalanul kacatot,
szemetet halmozó személyek rendkívül introvertáltak, senkit sem engednek
be a házukba. A tudatalattiukban ugyanis megvan, mi a valós helyzet
velük és körülöttük. Ezt a takarítók is alátámaszthatják, mivel szinte
mindegyik ilyen helyszínen találnak illatosítókat, füstölőket,
amelyekkel a mocsokban lakó, magába fordult embertársunk igyekszik
elnyomni a kellemetlen szagokat.
– Olyan tudatállapot lehet ez,
amelyet mi, „hétköznapi” emberek nem értünk. Történhetett valami az
életükben, ami azzal járt, hogy minden mindeggyé vált számukra. Nem
turkálok az ügyfeleink magánéletében, önszántukból mesélnek. A
takarítónak pedig, aki félig-meddig pszichológus is, meg kell hallgatnia
őket. Ez legalább annyira fontos számukra, mint hogy tiszta legyen a
kanapéjuk – magyarázza Domokos Imre.
Tavaly nyáron a mezőberényi
evangélikus templomban dolgoztak. Felmentek a toronyba: a négy szintről
négyszázhatvan kiló galambürüléket szedtek össze. A lakástüzek után is
bőven van tennivalójuk. Ilyenkor a kormot kell lemosniuk a
falfelületekről lúgos anyaggal, több rétegben. Sziszifuszi munka,
rengeteg vizet igényel.
A magaslati takarítás ehhez képest semmi. Ha például 12 méter magasan kell porszívózniuk, előveszik a 38 milliméter átmérőjű karbonszálas csövüket, amelynek különböző kefék vannak a végén. Ezt rászerelik egy porszívóra, máris úgy tudnak vele takarítani, hogy se emelőkosárra, se létrára nincs szükségük. De még egy hokedlire sem.
Ez a megoldás költségbarátabb is, hiszen egy ollós emelő vagy emelőkosár bérlése nyolcszázezer forint naponta áfa nélkül.
Visszatérve
arra a kérdésre, hogy kik vállalkoznak manapság ilyen extrém munkára,
azt a választ kapom, hogy négy középkorú nő alkalmazottjuk is van. Hogy
jobb takarítók, mint a férfiak? Nem. De ők jelentkeztek az
álláshirdetésre, és Nagy Attila, aki pénzügyi szakember, közgazdász,
felvette őket. Amikor nekivágott a cégalapításnak, felhívta az ÁNTSZ-t,
érdeklődött, milyen engedélyeket kell beszereznie a működéshez. Mindenki
csodálkozott az ötleten, de senki nem tudta útba igazítani,
valamennyien azt mondták, hogy nincs szükség engedélyekre.
Doktorátus takarításból
Aztán
nekiláttak. Előbb csak magánházaknál takarítottak, majd visszaforgatták
a bevételüket, és bővítették a szolgáltatásaik körét. A fiatal
közgazdász már egyetemi évei alatt elhatározta, hogy takarítócéget fog
menedzselni. Nem tudta volna elképzelni, hogy hétfő reggel bemenjen a
munkába, és péntek délutánig másnak kapargassa a gesztenyét.
A
lakosság részéről három szolgáltatási körre van mostanság nagy igény:
szőnyeg- és kárpittisztításra, valamint lakás- vagy házfelújítás utáni
takarításra. Utóbbira tízből tízen el szokták fogadni az árajánlatot.
Hiszen végigvitték a felújítást, elfáradtak, nem kívánják még a
maradványokat is eltakarítani. Extrém kérelmek ritkábban fogalmazódnak
meg, általában kéthavonta egyszer. Igaz, az utóbbi hetekben
megszaporodtak a nem szokványos takarításaik.
– Mindenütt hangsúlyozom, hogy a takarítás is egy szakma, 2005 óta
államilag elismert – mondja Nagy Attila. Az Önképző Takarítók
Egyesületével, amelyet ő alapított, azon dolgoznak, hogy elfogadottabbá
tegyék a fiatalok számára is ezt a kevésbé megbecsült foglalkozást.
Magyarországon jelenleg 32 ezer takarító van. Kétharmaduk az ötvenes
korosztályt képviseli, ami azt jelenti, hogy tíz év múlva jelentős
munkaerőhiány lesz ezen a területen.
Pedig a professzionális
takarítást ma már számos elismert tanfolyamon oktatják Magyarországon.
Létezik tisztítástechnológiai szakmunkás képzés az alapok
elsajátítására, de indulnak szolgáltatásvezető-tanfolyamok is, amelyeken
szervezési ismereteket adnak át a hallgatóknak. Sőt az alkalmazott
környezetkutató szak környezettisztítási technológia szakirányon már
felsőfokon is tanulni lehet a mesterséget. Bizonyos egyetemeken doktori
cím is szerezhető „takarítástudományból”.
A biotermékek már csak
azért is előnyösek, mivel sok az allergiás, rengeteg az ekcémás, és
sokaknak van valamilyen bőrbetegségük. A környezettudatos szakemberek az
öblítőt is száműzik a mosási eljárásból, mivel bebizonyosodott, hogy
mérgező: belekerül a ruhába, az ágyneműbe, onnan az ember bőrén
keresztül beküzdi magát a véráramba.
– Minél illatosabb egy szer, annál mérgezőbb
–
erősíti meg Nagy Attila, és aláhúzza: nem vegyész, nem bonyolódik bele
annak a magyarázatába, miként szedik szét, majd rakják újra össze a
kőolaj molekuláit, hogy málnaillat legyen az eredmény…
Nem állom meg,
hogy távozásom előtt meg ne kérdezzem, miért vállal takarítási és
extrém takarítási feladatokat pénzügyi diplomával a zsebében.
– Mert
szeretek takarítani – mondja nemes egyszerűséggel. A pénzügyek fontosak,
elengedhetetlenek a vállalkozás viteléhez. Ha leül a könyvelőjével
tárgyalni, nem mindegy, hogy tudnak-e közös hangon beszélni, vagy csak
néznek egymásra szótlanul. Nem szokta nagy dobra verni, hogy felsőfokú
végzettsége van, de büszke rá, hiszen meg kellett érte küzdenie, főleg
egy budapesti gazdasági egyetemen.
– Ez üzleti vállalkozás, a
profitról szól a történet. De mi is emberek vagyunk, számít, ki mennyire
elégedett a munkánkkal – fejti ki a cégvezető.
Amikor szolgáltatást
vesz igénybe valaki, nem feltétlenül tisztaságot vásárol, hanem időt,
magyarázzák beszélgetőtársaim. Ugyanis a megspórolt idő alatt akár a
többszörösét is megkeresheti a takarítás árának. Tény és való,
magánszemélyek nem igazán szoktak heti takarítást kérni tőlük.
– És ön takarít otthon? – szegezem a kérdést az ügyvezetőnek.
–
Van takarítónőm! Amikor hazamegyek, a kutyáimmal akarok foglalkozni,
pihenni szeretnék, sorozatokat nézni. Mint egy átlagember. Tegnap este
például újból felvettem a futócipőmet. Régen, bár ez most nem látszik
rajtam, rengeteget futottam, heti kilencven kilométert simán legyűrtem –
tájékoztat, és kritikus tekintettel végigméri magát.
Foglalkozások presztízse
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi összegzése alapján Magyarországon a legmagasabb presztízsűként értékelt foglalkozás a kórházigazgató, ezt követi az egyetemi rektor, a legalacsonyabb presztízsűként minősített az utcai prostituált, amelynél kicsit jobban megbecsült az utcaseprő, a sztriptíztáncosnő és a pornószínész. A legtöbb pénzt a válaszadók szerint bankelnökként, EU-parlamenti képviselőként, országgyűlési képviselőként és államtitkárként lehet keresni, a legkevésbé jövedelmező foglalkozás az utcaseprő, a szórólaposztó, a takarító és a konyhai kisegítő. A társadalmilag legtöbb hatalommal felruházott foglalkozásoknak az EU-parlamenti képviselőt, a politikust, az országgyűlési képviselőt és az államtitkárt gondolták a megkérdezettek, a legkevesebb hatalommal bíróknak az utcaseprőt, a szórólaposztót, az utcai prostituáltat és a segédmunkást. A legdivatosabb foglalkozásoknak a plasztikai sebészt, a tévés műsorvezetőt, az ügyvédet és a marketingmenedzsert tekintették, a legkevésbé divatosnak az utcaseprőt, a szemétszállítót, a segédmunkást és az utcai prostituáltat.
Gurzó K. Enikő - www.magyarnemzet.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése