Orbán nagyszerű húzása!
Határozati javaslatot nyújtott be a napokban a Fidesz részéről Kövér László házelnök és Kocsis Máté frakcióvezető, a KDNP részéről pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Simicskó István frakcióvezető. A dokumentum témája, hogy milyen álláspontot képviseljen Magyarország az unió jövőjével kapcsolatban. Az Európa jövőjéről szóló konferencia tavaly márciustól idén májusig tartott, a végén benyújtott, 49 javaslatot tartalmazó zárójelentés és maga az eseménysorozat értékelése a tegnap kezdődött EU-csúcs napirendjére is felkerült.
Az országgyűlési határozati javaslat szerzői megállapították, hogy az EU Oroszországgal szembeni, „átgondolatlan szankciós döntései tovább nehezítik hazánk és polgáraink életét, Európa új korszakba, a válságok és a bizonytalanságok korszakába lépett”. A konferenciasorozat álláspontjuk szerint nem nyílt és demokratikus párbeszédről szólt, hanem azon törekvések kiszolgálójává vált, amelyek célja felszámolni a nemzeti szuverenitást és növelni a brüsszeli bürokrácia hatalmát.
A javaslat szerint felül kell vizsgálni az uniós szerződéseket: törölni kell az „egyre szorosabb egység” célkitűzését a nemzeti szabadság kiteljesedése érdekében, a szerződésekben meg kell jelennie Európa keresztény alapjainak, rögzíteni kell az Európai Bizottság politikai és ideológiai semlegességét, részletesen kell rögzíteni a hatáskörök megoszlását, közös európai hadseregre van szükség, közös céllá kell tenni a családok támogatását, garantálni kell a jogot, hogy minden nép eldönthesse, kivel akar együtt élni a hazájában, tiltani kell a további uniós adósságfelvételt, át kell alakítani az Európai Parlamentet, erősíteni kell a nemzeti parlamentek szerepét, garantálni az őshonos nemzeti kisebbségek jogait, végül pedig erősíteni a Nyugat-Balkán európai perspektíváját.
A fentiek hasonlóak ahhoz a hét tézishez, amit Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott meg tavaly júniusban a Harminc éve szabadon című eseményen, mint az Európa jövőjéről szóló konferenciához való magyar hozzájárulást. A sajtóban visszhangot kapott a határozati javaslat azon pontja, amely szerint „az európai demokráciát ki kell vezetni a zsákutcából, ahová az Európai Parlament kormányozta”.
A benyújtók szerint az EP képviselőit a nemzeti parlamenteknek kell delegálni, így biztosítva a valódi politikai legitimitást. Orbán Viktor tavaly ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: az EP „csak a saját párt-, ideológiai és intézményi érdekeit képviseli, nem hozzáad, hanem elvesz az Európai Unió erejéből”. Szintén kitért a nemzeti parlamentek hatásköreinek bőví-tésére, például a nemzeti hatásköröket sértő uniós jogalkotások megállítása érdekében, úgynevezett „piros lapos eljárással”.
Orbán Viktornak az Európai Parlamentre vonatkozó tézisét felháborodással fogadták a brüsszeli balliberális politikusok, a belga Guy Verhofstadt például egyenesen „putyinista diktatúrát” vizionált Magyarországon.
Röviden
„Teljesen világos: politikai indokok állnak a Magyarországnak járó
pénzek visszatartása mögött” – írta csütörtöki közleményében Győri Enikő
fideszes európai parlamenti képviselő. A Helyreállítási és
Ellenállóképességi Eszköz végrehajtásával kapcsolatos vita után
elfogadhatatlannak nevezte, hogy az EP baloldala továbbra is
boszorkányüldözést folytat, sőt követeli, hogy ne fogadják el a magyar
helyreállítási tervet.
„Nem válhat a politikai és ideológiai propaganda eszközévé az
Erasmus+ program, nincs helye az LMBTQ-propagandának az oktatásban” –
közölte csütörtökön Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő. „A gyermekek
és fiatalok szexuális nevelése a szülőkre tartozik, ezt hagyjuk rájuk,
az Erasmus+ pedig szóljon arról, amire létrehozták: az európai oktatási
mobilitásról, képzésről és sportról” – fejtette ki.
Haladéktalanul tagjelölti státuszt kér Ukrajnának és Moldovának az
Európai Parlament. Csütörtökön elfogadott állásfoglalásában a parlament
Grúzia jelölti státuszát feltételekhez kötné.
(ŐM)
Őry Mariann - www.magyarhirlap.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése